Nagy drámák a magyar bankoknál - Íme a friss rangsor
162 milliárd forintos veszteséget szenvedett el tavaly a nyolc magyar nagybank, 110 milliárd forint bankadó befizetése mellett. Négy banknak javult, négynek pedig romlott a teljesítménye - derül ki a Portfolio.hu gyűjtéséből. Egyesek meghazudtolták a zord működési környezetet, mások a korábbiaknál is jobban szenvedtek. Annyi biztos: az új devizahiteles mentőcsomagot silány pénzügyi állapotban várják bankjaink. Különféle szempontok alapján állítjuk sorrendbe az alábbiakban a legnagyobb hazai bankokat.
Cikkünk a bankok IFRS szerinti konszolidált éves számairól szól, kivéve a Raiffeisent, amely nem konszolidált IFRS szerinti és a Budapest Bankot, amely konszolidált MSZSZ szerinti számait tette közzé. Az UniCredit által közölt számok a többiekhez képest hiányosak (a nettó hitel helyett a bruttó hitel szerepel!), de amennyit közöltek, annyit használunk belőlük. OTP-ként mindig a magyarországi alaptevékenységet (OTP Core) szerepeltetjük.
Négy nyereséges, négy veszteséges nagybank
A 8 magyarországi nagybank közül utolsóként a Budapest Bank is közzétette szerdán éves eredményszámait, így összevethetővé váltak a hitelintézetek adatai. A magyar bankszektor egésze az MNB magyar számviteli szabályok (MSZSZ) szerinti "hivatalos" adatai alapján tavaly már nyereséges volt, a nemzetközi (IFRS) szerinti számok azonban ennek az ellenkezőjét mutatják: a nyolc nagybank összességében még veszteségesebb lett. Az eltérésben nagy a szerepe az MKB speciális tőkeemelésének, amely a magyar számviteli szabályok szerinti eredményt felfelé torzította.
Mint a fenti ábrán látható, a 8 nagybankból tavaly az előző évhez hasonlóan 4 volt csak nyereséges. Közülük az OTP és a Budapest Bank növelte nyereségét, a K&H és az UniCredit eredménye viszont csökkent - elsősorban a korábbinál szigorúbb céltartalékolás miatt. A veszteséges bankok megoszlása ugyanilyen: a Raiffeisen és a CIB csökkentette veszteségét, az Erste és az MKB viszont növelte azt. A legnyereségesebb az OTP, a legveszteségesebb pedig a CIB maradt 2012-höz hasonlóan. A rossz eredményekben fontos szerepe volt a nagybankok által összesen 110 milliárd forint értékben befizetett bankadónak és az összesen (UniCredit nélkül) 422 milliárd forintnyi céltartalék-képzésnek (hitelezési veszteségnek). E két tényező nélkül csak az MKB lett volna veszteséges.
Az MNB bankszektorról alkotott jövőképe szerint "A magyar gazdaság fejlődését egy 10-12 százalék körüli tőkearányos nyereséggel (ROE) működő bankszektor szolgálja legjobban." Nos, ennek eleget tevő nagybankunk (legalábbis IFRS) szerint nem volt 2013-ban, de az OTP megközelítette ezt a szintet. A legveszteségesebb bankoknál a tőke összegét megközelítő mértékű veszteség keletkezett egy év alatt, így elkerülhetetlen volt az anyabanki tőkeemelés.
A bankok többsége még nem tette közzé éves jelentését, és a nem teljesítő hitelek arányát jórészt nem közölték, ezért a részletek vizsgálata során jobbára a kiadott sajtóanyagokra támaszkodhatunk. Ezek szerint (az UniCredit nélkül) a hitelezési veszteségek kétharmada a CIB-nél, az MKB-nál és az Ersténél keletkezett. Feltehetően náluk, illetve a Raiffeisennél a legmagasabb a nem teljesítő hitelek aránya is, amiben a válság előtt folyósított projektingatlan-hitelek továbbra is nagy szerepet játszanak.
A hitelek és a betétek is leépülnek
Az OTP, a K&H és az UniCredit kivételével csökkent tavaly a bankok mérete - a nyolc nagybank összesített mérlegfőösszege 6%-kal zsugorodott. A mérlegfőösszeg szerinti rangsorban tavaly a K&H és a Erste cserélt helyet a második-harmadik helyen, a többi helyen viszont változatlan a sorrend. Az OTP vezető helye a hitel- és a betétállomány szempontjából is megkérdőjelezhetetlen, az ezt követő helyeken azonban nagy a "tolongás".
A nettó hitelállomány 11%-kal csökkent (az UniCredit esetében az elérhető bruttó adatot szerepeltetve), a betétállomány pedig 3%-kal apadt a nyolc nagybanknál 2013-ban. Érdekesség, hogy az alacsony betéti kamatok mellett is növelni tudta betétállományát a nagybankok fele (leginkább az OTP), a nettó hitelállomány viszont mindegyik társaságnál csökkent (leginkább az MKB-nál, a CIB-nél és a Raiffeisennél).
A hitelállomány nagyobb mértékű visszaesése következtében tovább csökkent tavaly az anyabanki, illetve külföldi források jelentősége a bankszektorban. Részben ezt mutatja a hitel/betét arány csökkenése, ami a Raiffeisen és a Budapest Bank kivételével mindenütt folytatódott. A nyolc nagybank átlagos (súlyozott) nettó hitel/betét aránya 2013 végén már csak 88% volt. 110% feletti aránnyal már csak az Erste rendelkezett.
