FELÉRTÉKELŐDIK A HITELBIZTOSÍTÁS SZEREPE A KKV-K KÖRÉBEN
A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.) lényegesen kiszélesíti a cégtulajdonosok illetve cégvezetők felelősségi körét: az új szabályozás szerint bármely harmadik személy (vevő, beszállító, volt munkavállaló, stb) közvetlenül a vállalat vezetőitől is követelhet kártérítést, amelyet a vezető a magán vagyona terhére is köteles lesz megtéríteni. hiszen bizonyos esetekben magánvagyonukkal is felelhetnek a hibás üzleti lépésekért.
„Bármilyen gazdasági környezetben jól felfogott üzleti érdek a fokozott óvatosság alkalmazása a cégvezetők részéről, azonban az adatokból kirajzolódó üzleti klíma és a Ptk. változásai miatt már nyugodtan nevezhetjük életmentőnek a kockázatok csökkentését célzó megoldások bevetését” - mutat rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója. Hozzátette, hogy hitelbiztosítással és szakszerű követeléskezeléssel a problémák jelentős része már eleve megelőzhető.
Tavaly több mint 31 ezer magyar cég szűnt meg, több mint 15 ezer kényszertörlést regisztráltak, és mintegy 13 500 vállalkozás ellen indult felszámolási eljárás. Ennek ellenére a pénzügyi válság okozta hitelkínálat-szűkülést a magyar vállalkozások „szállítói hitelek” nyújtásával hidalják át, azaz a vállalatok között rendkívül magas a halasztott fizetések aránya, illetve a számlákat rendszeresen késve fizetik ki. Ezt jól mutatja, hogy 2013-ban régiós rekordot ért el Magyarország ezen a területen, hiszen az összes magyar vállalatközi fizetés 73,6%-a utólagos fizetéssel bonyolódott, ami egyben 2,2 százalékpontos emelkedést jelez a 2012-es adathoz képest, derül ki az Atradius Hitelbiztosító összefoglalójából. Ugyancsak beszédes adat a szállítói hitelekkel kapcsolatban, hogy a magyar belföldi számlák értékének 24,9%-át nem fizették ki a határidő lejártakor.
Mindemellett a magyar cégek a külföldi vállalkozásokkal szemben sem gyanakvóak, hiszen a vállalatközi külkereskedelmi forgalmuk 80,8%-át utólagos fizetéssel bonyolították, ami ugyancsak régiós rekord. Bár a magyar vállalkozások külföldi vevői jobban betartják a fizetési határidőket, ennek ellenére a teljes kiszámlázott összeg 17,8%-a késve érkezett a szállítókhoz.
A NAV is beszáll
De nemcsak harmadik személy jelenthet kockázatot a vállalatvezetők életében: a szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a NAV belföldi összesítőjelentés-adatbázisának 2013. január 1-i elindulása óta a számlabefogadók például már nem állíthatják hitelesen azt, hogy nem tudtak üzleti partnerük esetleges adóelkerülő működéséről. Ugyanis az adóhatóság álláspontja szerint a gazdasági élet szereplőitől joggal elvárható, hogy ellenőrizzék partnereik működésének bizonyos részleteit, például az adott cég ténylegesen folytat-e tevékenységet a székhelyén, foglalkoztat-e bejelentett alkalmazottakat, illetve rendelkezik-e az eladott termék beszerzését igazoló dokumentumokkal.
Abban az esetben, ha az adóhatósági ellenőrzés során az adózó dokumentumaival nem tudja igazolni, hogy a befogadott számlán szereplő ügyletet a számlán eladóként szereplő fél ténylegesen teljesíteni tudta, akkor a számla már nem tekinthető hitelesnek.
„Magyarországon több százezer vállalkozás működik, így a naprakész céginformáció rendkívül fontos egy olyan környezetben, ahol a céget és a vezetőt nemcsak az üzleti élet, hanem a hatóság is szigorúan megbüntetheti, ha nem jár el kellő gondossággal” - állítja az Atradius országigazgatója.
biztositasiszemle.hu