Devizahitelek: Varga nemet mondott a bankoknak

2013.10.29 10:56

MTI:A Magyar Bankszövetség pénteken benyújtott javaslatai Varga Mihály szerint nem orvosolják a kormány által a devizahitelesek megsegítésében legfontosabbnak tartott két problémát, ezért a kabinet november elején az Országgyűlés elé terjeszti a devizaadósok megsegítésére szolgáló saját javaslatait - közölte a nemzetgazdasági miniszter hétfőn az MTI-vel. Pedig mint kiderült, a Bankszövetség csomagja 20 százalékkal csökkentené a törleszőrészleteket, és néhány gesztus értékű javaslatot is tartalmaz. Ilyen lenne a kilakoltatési moratórium egy hónapos előrehozatala, és a fél millió forint alatti követeléseknél a végrehajtásoktól való eltekintés. Az OTP részvényárfolyama a hírek hatására 1 százalékkal csökkent, a piac egy ennél is brutálisabb devizahiteles mentőcsomagtól tarthat. 

Eldőlt: jön a kormány javaslata 

Varga Mihály kiemelte: a kormány olyan jogszabályt alkot, amely az ügyfelek érdekeit képviseli. A Magyar Bankszövetség a novemberi határidő előtt, pénteken eljuttatta a kormánynak a devizahitelekre vonatkozó mentőcsomagját. Kovács Levente főtitkár közlése szerint átfogó javaslatot dolgoztak ki, külön foglalkoznak azokkal, akik tudják fizetni a hiteleiket, és azokkal is, akik nem. 

Varga Mihály hétfőn az MTI-nek azt mondta: "megkaptuk a bankszövetség levelét, de újra hangsúlyoznom kell, hogy a probléma megoldását az ügyfelek és a bank közötti egyeztetéssel kellett volna kezdeni". 

Emlékeztetett: a kormány azt kérte a bankoktól, hogy november 1-jéig módosítsák a devizahitelesek szerződését, annak érdekében, hogy a lakáscélú, devizaalapú jelzáloghitelek néhány éven belül megszűnjenek a magyar piacon. 

"Szerződésmódosításokról nem lehet hallani, a bankok még a Kúria által hozott döntéseket sem vezették át a szerződéseken, pedig ennek semmiféle jogszabályi akadálya nem volt" - tette hozzá Varga Mihály. 

A nemzetgazdasági miniszter megerősítette: két szempontot tart fontosnak a kormány a devizahitelesek megsegítésénél: egyrészt hogy a lakáscélú, devizaalapú jelzáloghitelek szűnjenek meg, másrészt hogy a forintban eladósodottak ne járjanak rosszabbul, mint a devizaadósok. 

"Tekintettel arra, hogy a bankszövetség javaslatai nem orvosolják ezeket a problémákat, a kormány november elején beterjeszti a javaslatait az Országgyűlés elé" - mondta Varga Mihály. 

Hozzáfűzte: a lakáscélú, devizaalapú jelzáloghitel-adósok jelentős része az elmúlt időszakban már érdemi segítséget kapott a kormány által felkínált végtörlesztéssel, illetve az árfolyamgáttal. A korábbi, 750 ezerrel szemben ma 150 ezer olyan adós van, aki még nem vette igénybe a felkínált lehetőségeket. 

Megcsapták az OTP-t 

Habár arra számítani lehetett, hogy a kormány nem lesz elégedett a Bankszövetség javaslatával, az OTP árfolyama megbillent Varga szavaira. 

A piaci eseményekről bővebben alábbi cikkünkben olvashatnak: 

2013.10.28 12:11 Lerántották az OTP-t Varga szavaira 

 

Devizahitelek: Varga nemet mondott a bankoknak (2.)
Klikk a képre!

 


A bankok javaslata: a törlesztőrészletek legalább 20 százalékkal csökkenhetnek 

"Mindenki érzi, hogy a megoldás küszöbén vagyunk, és a megoldás küszöbén aki még menthető, meg akarjuk menteni" - fogalmazott Kovács Levente. 

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára szerint egy olyan komplex átfogó csomagot alkottak, amely megcélozza a hitelüket fizetni tudó és a fizetésképtelen ügyfeleket egyaránt. A szövetség a csomag megalkotásánál a devizahiteles perekben született döntéseket is figyelembe vette, különös tekintettel a Kúriának a határozatára - hangzott el a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. 

"A minisztérium felé vállaltuk azt a kötelezettséget, hogy mi nem hozzuk nyilvánosságra a megoldási javaslatot, pont azért, mert a jogszabályalkotásoknak az egyeztetése még visszavan, és nem szeretnénk, ha a médiaközgazdászok befolyásolnák az egyeztetéseket" - fejtette ki Kovács Levente. A végső megoldás a jogszabályalkotás függvénye, de egy szakmai megoldásra törekednek, amely hatására a törlesztőrészletek legalább 20 százalékkal csökkenhetnek. 

Civil szervezetekkel tartott egyeztetések hatására a javasolt csomag tartalmazza a kilakoltatási moratórium november 1-jére való egy hónapos előrehozatalát, illetve a fél millió forint alatti összegű követeléseknél nem kezdeményeznek az ingatlanon végrehajtást. Igaz, a kilakoltatások mintegy 95 százalékát nem a bankok kezdeményezik, hanem például az adóhivatal, a közmű szolgáltatók vagy a helyi önkormányzatok. 

"A bankszektor egységesen nem léphet, mert akkor a versenyhivatal azt mondhatná, kartellezés történik. (...) Fontos látni, hogy nagyon sok paraméteren lehet változtatni, és ezek a paraméterek szabják meg, hogy például mekkora időtávon lesz kivezetve a devizahitel a piacról" - tette hozzá Kovács Levente. 

A kormány elvei 

Az elmúlt napokban és hetekben öt fontos elvet neveztek meg kormánypárti politikusok (Varga Mihály, illetve Cséfalvay Zoltán) az új devizahiteles csomaggal kapcsolatban: 

1. 3-5 éven belül ki kell vezetni a devizahiteleket 
2. a törlesztőrészleteknek 15-20%-kal kell csökkenniük 
3. hosszú távon is kiszámíthatóvá kell válnia a törlesztésnek 
4. a devizahitelek nem járhatnak jobban, mint a forintban hitelt felvevők 
5. nem inoghat meg ettől a bankrendszer stabilitása. 

Szakértő legyen a talpán, aki mind az öt elvet egyszerre figyelembe véve egy jól működő devizahiteles csomagot tud kidolgozni. Pláne úgy, hogy az Rogán Antal szavainak megfelelően még a 90 napon túl késedelmes, sőt a már felmondott hitelekre is vonatkozzon (nem is beszélve a "jogi megoldásról"). Politikusi nyilatkozatok alapján az árfolyamgátat fejlesztik majd tovább, ennek formája azonban még erősen kérdéses. Hogy a program pontos hatásait előre jelezhessük, ahhoz legalább az alábbi kérdésekre kellene ismernünk a választ. Egy-másfél hét múlva talán ez is megtörténik. 

2013.10.26 08:45 Devizahitelesek és bankok: megkezdődött a nagy visszaszámlálás 
 

Megválaszolatlan kérdések

- milyen szinten határozzák meg a rögzített árfolyamot? A Portfolio.hu számításai szerint az eddig ismert rögzített árfolyam (frankhitel esetén 180 forint) mellett az évi 100 milliárd forintot is megközelítené a program teljes költsége, ha egyfajta végtelenített árfolyamgátat választanak 

- hogy osztják meg ezt a terhet az állam és a bankszektor között? Fontos tényező, hogy a tőketörlesztés esetleges átvállalásának költségeit a bankoknak valószínűleg egy lépésben, a program kezdetén le kellene írniuk, ami több százmilliárd forintos egyszeri teher lenne számukra. Ennek elkerülése kardinális kérdés. 

- ki vállalja át a háztartásoktól az árfolyamkockázatot? Fontos emlékezni, hogy a rögzített árfolyamtól függetlenül a bankoknak a piaci árfolyamon kell visszafizetniük forrásaikat, és a bankrendszer pénzügyi és szabályozói szempontok alapján sem vállalhat számottevő nyitott devizapozíciót. 

- kizárólag a lakáscélú hitelekre, vagy a szabad felhasználású jelzáloghitelekre is kiterjed a program? 

A fenti kérdésekre adott válasz pontos ismerete nélkül egyelőre lehetetlen kiszámítani a devizahiteles csomag várható költségeit és hatásait.